Install Theme

Your web-browser is very outdated, and as such, this website may not display properly. Please consider upgrading to a modern, faster and more secure browser. Click here to do so.

ugysenezem

„Az a benyomásom, hogy az ember azért alkot, hogy létezzék."

Andrej Tarkovszkij

Oct 21 '14
Oct 21 '14
Küldeném @kosullo nek a furanévgyűjetményébe Ürge-Vorsatz Diánát.

Küldeném @kosullo nek a furanévgyűjetményébe Ürge-Vorsatz Diánát.

Oct 21 '14

Star Wars - A Jedi Visszatér (hangalámondásos) 1983 - Teljes Film

Jédititter!!!!

Oct 21 '14
Oct 18 '14
Oct 18 '14
Oct 17 '14
Oct 17 '14

Alea iacta est

  1. Llewyn Davis világa - Inside Llewyn Davis (2013)
  2. Mellékhatások - Side Effects (2013)
  3. Exek és szeretők - Enough Said (2013)
  4. Az ölés aktusa - The Act of Killing (2012)
  5. Apáim története - Stories We Tell (2012)
  6. Kaze tachinu - The Wind Rises (2013)
Oct 17 '14

jajjudit:

Mondtam tegnap ágnesnek, hogy lesz ilyen olvasás éjszakája buli, épp közben mosogatott, és hátranézett rám, és azt mondta, hogy nem szeretnéd tudni, hogy képzelem el, aztán hiába mondtam neki, hogy fensziség meg minden, de 

Vélhetően nem az, hogy meztelenül feküsztök intimrape-pel egy jegesmedvebundán egy pattogó kandalló tüzét vetítő lapostévé előtt és Inti olvas fel neked a Vulgata egyik eredeti kiadásából, mondjuk a Móz. I. 19:32-35-ig terjedő szakaszt (mormogás: “Istennek legyen hála!”)? Vagy?

Oct 17 '14

adamboc:

inzertbreaks:

b8horpet:

inzertbreaks:

inzertbreaks:

AUTOMATA Official Trailer (2014)

Blade Runner és I Robot, Isaac Asimovban mártogatva, kopasz Antonio Banderas-szal.

Azthitted nem nézem meg most azonnal? Rosszul hitted.

Végre egy tényleg scifi!
Nem akció, nem horror, sci-fi. Mint egy falat kenyér, olyan volt ez.

úúúúúúúúúú

azt azért ideírnám, hogy nem sok eredeti ötlet van benne, a film nagyrészét már leforgatták egyszer más cím alatt is :)
de valahogy mégis élvezhető, mert nem akar nagyon megmondani.

felirva.

Nekem az a véleményem, hogy nem született eredeti scifi, ami mondjuk a scifi része és nem a látvány miatt jó, a Moon meg az Inception, tehát 2010 óta. Mondjuk ha a Her-t már nem ide számítjuk már, hanem drámának. De ha igen, mindenképp szóljatok. District 9, Pandorum, Looper? Nekem ezek is egy kicsit elcsépelt sztoriknak tűntek már, ahogy ez is valahol a Fahrenheit 451 meg az említett két film, a Blade Runner és az Én, a robot keveréke, csak a szereplőnek nagyon zavaros az akcentusa (“Lofász, nehotymá’, te vaty a blédránnör.”).

Szerintem ez is arra utal, hogy a gépek már átvették a hatalmat, csak nem vettük észre. :(

(Source: youtube.com)

Oct 16 '14
tumbaszkolbasz:

Lassan már a hagyomány része, hogy szerdán elfelejtem meghirdetni a csütörtöki kolbászt, így mindig pénteken lesz.
Szóval PÉNTEK, OKT. 17. , BELVÁROSI, FÉL EGY. 
És rpsztnak üzenném, hogy tudom, hogy simán Károlyi utca, de hát ha azt nézzük, hogy a másik is a Moszkva térre van meghirdetve, akkor így van ez jól. Legközelebb a Tolbuhin körútra vagy az Élmunkás térre fogom direkte meghirdetni. 
Mivel a jegyzőkönyv nem készült el, így egy héttel később ugyanúgy felvesszük az eseményt, szóval aki a múltkor volt, az jöjjön megint. Jöhetnek új emberek is, csak majd leosztjuk a szerepeket, ki kicsodát játszik a múlt heti hiányzók közül plusz rögtönözniük kell. 

!!!! Holnap!!!

tumbaszkolbasz:

Lassan már a hagyomány része, hogy szerdán elfelejtem meghirdetni a csütörtöki kolbászt, így mindig pénteken lesz.

Szóval PÉNTEK, OKT. 17. , BELVÁROSI, FÉL EGY.

És rpsztnak üzenném, hogy tudom, hogy simán Károlyi utca, de hát ha azt nézzük, hogy a másik is a Moszkva térre van meghirdetve, akkor így van ez jól. Legközelebb a Tolbuhin körútra vagy az Élmunkás térre fogom direkte meghirdetni. 

Mivel a jegyzőkönyv nem készült el, így egy héttel később ugyanúgy felvesszük az eseményt, szóval aki a múltkor volt, az jöjjön megint. Jöhetnek új emberek is, csak majd leosztjuk a szerepeket, ki kicsodát játszik a múlt heti hiányzók közül plusz rögtönözniük kell. 

!!!! Holnap!!!

Oct 16 '14

Maïa Vidal (your kid sister): Poison

Oct 15 '14

Boksuneun naui geot (A bosszú ura, r.: Park Chan-wook, 2002)

"Magatokért bosszút ne álljatok szerelmeseim, hanem adjatok helyet ama haragnak; mert meg van írva: Enyém a bosszúállás, én megfizetek, ezt mondja az Úr."

(Róm. 12:19)

image

Ami nagyon fura ebben a filmben, hogy az Oldboy rendezője készítette és mégis annyira más, mint a közismertebb klasszikus, aminek már ugye amerikai újrafeldolgozása is elkészült tavaly, hogy el sem hisszük. Persze vannak benne hasonlóságok, a közvetlenül mutatott brutalitás, a bosszú mint feldolgozott alapmotívum és hát mindenki koreai benne. De teljesen más abban, hogy a brutalitás ellenére ez egy lassan csordogáló dráma, nincsenek benne CGI-vel megspékelt jelenetek, felturbózott zenei aláfestések és iszonyatosan trükkös csavarok sem.

Az alapkérdés itt is a bosszú, és a bosszú ördögi köre vagy körei.

Érdekes, hogy nincs a filmnek főszereplője. Érdekes ez különösen amiatt, mert ugye a cím arra utalna, hogy ez a film valakiről szól. De ugyanúgy tarthatjuk a süketnéma fiút, mint a dühös apát a bosszú urának. De érzésem szerint pont arról szól a film, hogy a bosszú egy olyan műfaj, amit elszabadítanak és aztán az csak és kizárólag a maga ura lesz, ti meg a csicskái vagytok. Kicsit kikacsintva a mottóul választott idézetre, érdekes lenne megvizsgálni, hogy az egyharmadában keresztény Koreában mennyire más a bosszúfelfogás a távol-keleti kultúrákhoz képest.Gondoljunk csak a 47 roninra vagy egy átlagos Kitano filmre. 

Keveredik a filmben a dráma, a horror, a groteszk (persze, hiszen keleti film) és nem kevés humoros elem is van benne. De mégis egy szomorú tónusú filmet kapunk. Innen már csak aki látta. 

Read More

Oct 15 '14
"Ha magamat jobbnak és hatalmasabbnak tarthatnám mindenkinél a világon, boldog volnék; ha mindenki szeretne, a szeretetnek kimeríthetetlen forrásait találnám meg önmagamban. Rosszat terem a rossz; az első szenvedés megérteti velünk, milyen élvezet mást meggyötörni; a rossz eszméje nem foganhat meg az ember fejébe anélkül, hogy ne akarja a valóságban alkalmazni; az eszmék organikus teremtmények, mondta valaki, már születésük alakot ad nekik s ez az alak: a cselekvés, az, akinek a fejében sok eszme született, másoknál többet cselekszik; ezért a zseninek, akit odabilincseltek egy hivatalnoki asztalhoz, meg kell halnia vagy meg kell őrülnie, pontosan úgy, ahogy egy hatalmas testalkatú ember elpusztul gutaütésben, ha ülő életmódra vagy szerény magatartásra kényszerül."
Mihail Jurjevics Lermontov: Korunk hőse
Oct 15 '14



… az élet nem éri meg, hogy annyit nyugtalankodjunk miatta…





Mihail Jurjevics Lermontov: Korunk hőse 


Nagyon valószínű, hogy ha nem hal meg 27 évesen egy párbajban, akkor sem lenne ma 150 éves Mihail Jurjevics Lermontov, aki kétszáz éve október 15-én született Moszkvában.
Ha nagyon pikírt és rövid akarnék lenni, azt mondanám, hogy felesleges róla megemlékezni. És bár pikírt mindig szeretek lenni, rövid szinte soha (ha értitek hogy mondom), szóval nem tudom le a felesleges emberre való utalással a megemlékezést.
Lermontovval először irodalomórán találkoztam, ő volt az első orosz romantikus, aki ezt a mániás depressziónál kevesebbet, általános életuntságnál többet jelentő felesleges ember kategóriáját boncolgatta, ami egészen Turgenyevtől Tosztojig végigvonul az orosz irodalmon. Ez volt a kor hipsztersége, a pszichológiai medvehagymája/macaronja: a tehetős nemes, aki nem él az élet és képessége által rendelkezésre bocsátott képességekkel és a talentumait a kor szellemének megfelelő élvetegségekre (a rozéfröccs, a nemzeti dohánybolt és romkocsma helyett a kártyára, vodkára és párbajokra) fecsérli. Szóval ezt nagyjából tudtam, de semmit nem olvastam tőle. Talán Nyikita Mihailkovnak néztem meg Oblomov néhány napja című filmjét később, ahol hatalmas barkóval rendelkező kommunista színészek játsszák el a 19. századi hangulatot. De az ugye már Goncsarov.
Aztán amiért először kezembe vettem Lermontovot, az is egy film volt, de érdekes mód nem orosz. Bergmannak a Persona című filmjének van egy nyitó etűdje, ahol egy kisfiú egy kórházi ágyon olvas egy könyvet:


És érdekelt, hogy mi ez a “Vår tids hjälte”. És igen, ez a könyv bizony Lermontovnak a Korunk hőse című regénye (a kisregény fenn van az elektronikus könyvtárban, szóval aki elektromosan olvas, annak ingyen pénz). Mondjuk a filmből értem, miért került bele a könyv, de hogy miért egy 10 éves olvassa, az a mai napig rejtély. 
Elég erősen életrajzi elemekből áll, a mű megszületésekor, tehát 1840-ben Lermontov katonatiszt volt és egy fürdőben pihent, ahogyan a főhős Pecsorin is. Eléggé romantikus sztori, de azért izgalmas is, nagyon jól játszik az elbeszélői perspektívákkal, nekem Turgenyevhez képest egészen meglepő és olvasható regény volt, mindenkinek csak ajánlani tudom, akiben bujkál egy kis spleen. 

… az élet nem éri meg, hogy annyit nyugtalankodjunk miatta…

Nagyon valószínű, hogy ha nem hal meg 27 évesen egy párbajban, akkor sem lenne ma 150 éves Mihail Jurjevics Lermontov, aki kétszáz éve október 15-én született Moszkvában.

Ha nagyon pikírt és rövid akarnék lenni, azt mondanám, hogy felesleges róla megemlékezni. És bár pikírt mindig szeretek lenni, rövid szinte soha (ha értitek hogy mondom), szóval nem tudom le a felesleges emberre való utalással a megemlékezést.

Lermontovval először irodalomórán találkoztam, ő volt az első orosz romantikus, aki ezt a mániás depressziónál kevesebbet, általános életuntságnál többet jelentő felesleges ember kategóriáját boncolgatta, ami egészen Turgenyevtől Tosztojig végigvonul az orosz irodalmon. Ez volt a kor hipsztersége, a pszichológiai medvehagymája/macaronja: a tehetős nemes, aki nem él az élet és képessége által rendelkezésre bocsátott képességekkel és a talentumait a kor szellemének megfelelő élvetegségekre (a rozéfröccs, a nemzeti dohánybolt és romkocsma helyett a kártyára, vodkára és párbajokra) fecsérli. Szóval ezt nagyjából tudtam, de semmit nem olvastam tőle. Talán Nyikita Mihailkovnak néztem meg Oblomov néhány napja című filmjét később, ahol hatalmas barkóval rendelkező kommunista színészek játsszák el a 19. századi hangulatot. De az ugye már Goncsarov.

Aztán amiért először kezembe vettem Lermontovot, az is egy film volt, de érdekes mód nem orosz. Bergmannak a Persona című filmjének van egy nyitó etűdje, ahol egy kisfiú egy kórházi ágyon olvas egy könyvet:

És érdekelt, hogy mi ez a “Vår tids hjälte”. És igen, ez a könyv bizony Lermontovnak a Korunk hőse című regénye (a kisregény fenn van az elektronikus könyvtárban, szóval aki elektromosan olvas, annak ingyen pénz). Mondjuk a filmből értem, miért került bele a könyv, de hogy miért egy 10 éves olvassa, az a mai napig rejtély. 

Elég erősen életrajzi elemekből áll, a mű megszületésekor, tehát 1840-ben Lermontov katonatiszt volt és egy fürdőben pihent, ahogyan a főhős Pecsorin is. Eléggé romantikus sztori, de azért izgalmas is, nagyon jól játszik az elbeszélői perspektívákkal, nekem Turgenyevhez képest egészen meglepő és olvasható regény volt, mindenkinek csak ajánlani tudom, akiben bujkál egy kis spleen.